A Vodafone brit távközlési szolgáltató csoport Digitising Europe – The Future of Made in Europe (Digitalizálni Európát – a Made in Europe jövője) című konferenciáját megnyitó beszédében kiemelte, hogy a digitális térben keletkező adatokat tekintve kétpólusú világ jött létre.
Az egyik pólus az Egyesült Államok, ahol sok adat van magánkézben és az adatkezelés szabályozása jóval kevésbé kiterjedt, mint Európában. A másik pólus Kína, ahol az állam rendelkezik az adatok felett, ezt jelzi például az úgynevezett szociális kreditrendszer, amelyben az állam értékeli az állampolgárok magatartását és döntéseit.
Ebben a helyzetben Európának saját válaszokat kell adnia az adatok előállítására és hasznosítására épülő üzleti modellek előretörésére. Nemcsak az európai életforma és az európai értékek fontosságát kell hangsúlyoznia, hanem egyensúlyt kell teremtenie a szabadság és a biztonság elve, így az adatok előállításának, kezelésének és felhasználásának szabadsága és az adatok biztonsága között is.
A legjobb lenne, ha Európa és a világ más térségeinek együttműködése révén egységes szabályok jönnének létre. Kidolgozásukra van is megfelelő fórum, a világ vezető ipari országait összefogó G20 csoport, de nemigen valószínű globális szinten érvényes szabályozás megalkotása.
Európának így önállóan kell megbirkóznia a digitalizáció kihívásával, ezért át kell gondolnia a többi között iparpolitikáját és a versenyjogi szabályozását – fejtette ki Angela Merkel.
Elmondta: kezdeményezte, hogy a következő, márciusi EU-csúcson tartsanak vitát a közösség iparfejlesztési politikájáról. Mint mondta, az EU jelenlegi hozzáállása
kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban, hogy kifejlődhetnek-e Európában olyan vállalkozások, amelyek globális játékosok, a piacukon világszerte meghatározó tényezők lehetnek.
Ehhez elsősorban a versenyjog megújítását célzó európai akarat szükséges – mondta.
A szerzői jogi szabályozást is hozzá kell igazítani a digitalizáció révén változó környezethez – tette hozzá a német kancellár. Megjegyezte: tudja, hogy az internet szabadságának korlátozására hivatkozva széles körben bírálják az EU jogalkotó intézményeinek a napokban kidolgozott kompromisszumát, és emiatt személyesen rá is nagyszabású „shitstorm” – az interneten bontakozó felháborodás, felhördülés – zúdul, a tartalmak előzetes szűrését végző programokat – Upload Filter – pedig sokan „Merkel-szűrő” néven emlegetik.